3×3 mi ez a bohóckodás? – gondoltam magamban úgy 2015. oktober 3-án. Azért ezt a dátumot választottam kiindulásként, mert ez volt az idei női nemzeti bajnokság nyitó játéknapja.
Aztán eljött az első válogatott szünet és úgy döntöttem, hogy egy nappal hamarabb leutazom Miskolcra, a magyar válogatott első selejtező mérkőzésére, hogy Burdi Szabolcs baratommal jól betörölközzünk. A nemzeti csapat edzésen találkoztam Andival, aki mesélt a 3×3-as nyári eseményekről és már akkor említette, hogy nyáron komoly megpróbáltatás vár a csapatára, hiszen EB selejtezőn valamint Vb n fognak szerepelni. Raktároztam magamban az információt, talán még egy-ket összevágást meg is néztem youtubon, de nem csíkolt annyira a téma.
Néhány hónapot megint ugrok az időben, hiszen december vagy január lehetett amikor Andi megpendítette, hogy szüksége lenne egy olyan masodedzőre, aki ért az ellenfelek feltérképezéséhez. Leinfozott innen-onnan, de mindenkitől csak a szuperlatívuszokat hallotta (elég az önhypeból). Elvállaltam, terveztünk, ötleteltünk, Győrben, Budapesten mindenhol. Ez alatt az idő alatt totálisan levettem, hogy Andi óriási profi es nagyon érti a dolgát.
Elkezdődött, felavattuk a Székesfehérvári edzőközpontot, majd rögtön az első tornán sikerélmény nélkül gyorsan haza is utaztunk Brnoból. Azert itt megjegyezném, hogy az a lelkesedés és alázat, valamint a munkába vetett hit, ami a 3×3 as válogatottat jellemezte az egész nyáron, amellett az 5-5 labdába se rúghat. Szépen rázódtunk bele, nyeregettük a tornákat, de egyre jobban közeledett a keretszűkítés gyilkos pillanata. Szinte edzésről edzésre változott a lányok közötti erősorrend a fejünkben. Megyó és Pötyike helye biztos volt, de a másik két kiadó pozícióra bizony 7 ből kellett kiválasztanunk a megfelelő 2 őt. Ezúttal nem akarom felsorolni, hogy melyek azok a faktorok, ami megmutatja, hogy ki a jó 3×3 as játékos, de az biztos, hogy egy olyan homogén négyes pakoltunk össze, akik meghalnának, szó szerint meghalnának egymásért a pályán és azon kívül egyaránt.
Elérkezett a kvalifikáció. Csak jussunk ki az EB-re jelmondattal utaztunk ki Andorrába, ahol ám az osztrákok ellen volt némi megingásunk, de ez olyannyira felébresztette a bandát a második napra, hogy a kvalifikáció győztesei lettünk. Nagyon fontos dolognak tartom, hogy a „kis”csapatunk megítélése és Instagram követőinek a száma a nemzetközi 3×3 world ben eléggé a csúcsra ugrott.
Az EB előtti hosszú edzőtábor nagyon sokat kivett a lányokból.. Ja nem! Nem volt edzőtábor 😂 hiszen a klubcsapatokban javában zajló felkészülésről nehezen engedték el a csajokat, ami kissé megnehezítette a munkánkat, de aggodalomra nem adott okot, hiszen az EB előtti tornákon megannyi jelet láttuk a tőlünk megszokott kombinatív, kreatív játéknak. Hozzászokott a szemem Megyó no look passzaihoz, a Pötyi korai leválásaihoz, Aliszter visszapörgetős zicceréhez és Ruji betonbiztos missmatch védéséhez. A bukaresti Eb elött néhány nappal megkaptuk a hivatalos sorsolást illetve a nevezett játékosok listáját. Gyorsan össze is állítottam az erősorrendem, ahova a WHUN-t be is húztam a pole pozícióba. ( gondoltam Andorraban bejött, ezúttal is megpróbálom, bejött..)
Eljött a szeptember, ami nekünk nem az iskolakezdest, hanem az EB-t jelentette. Újabb 4 nap, hogy megint csak egymással legyunk egymásért, csak mi 7-en. Mert ebben van nekünk az igazi erőnk, hogy igazán szeretjük egymást, ez a 3×3 válogatott egy amolyan sziget, ahova szívesen jövünk és persze járunk vissza.
Helyszín: Bukarest, szokatlan módon egy giga bevásárlóközpont, és már az odaúton a tömérdek esélylatolgatás volt a szóban forgó téma. Ha ez továbbjut a D csoportból, annyi ponttal akkor.. És még hasonló mondatok tömkelege. Milyen elvárásaink voltak? Szerettük volna méltó módon a hazánkat képviselni és ahogy Andrea fogalmazott, minden meccs után úgy lejönni a pályáról, hogy mindent megpróbáltunk és megtettünk a győzelemért. Nagyon jól tudtuk, ha a nyitómeccsen a belgákat megverjük akkor menetelhetünk tovább az A jelű csoportból. Pénteken 5 h 20 perckor ki is pipálhattuk a trióból való továbbjutást és a csoport elsőségért a házigazda románokat is leléptük! Úgy gondolom, hogy itt már a lányok is érezték, hogy akár egy érem is kinézhet nekünk ezen a kontinenstornán, hiszen ők is észleltét az első nap után, hogy jócskán a mezőny felett kosárlabdázunk.
A szombati szünnapon az edzőpályán a Szabó, Theodoreán, Jakab hármas bár kétszer is hamarabb végzett a dobóversenyben, de a félpályás malacot a Medgyessy, Ruják, Károlyi trió dobta be hamarabb. Alamizsna. Természetesen a lényegi részben (3×3) az első hármas gyorsan vissza is vágott, hogy helyre tegye a dobóversenyből győztesen kikerülő alakulat, méltatlanul megnövekedett egoját.
Final day. Spanyolok az első ellenfél, a 4!-be kerülésért. Ha nyerünk, kétszer játszhatunk éremért. Ami eddig vízió volt, az hirtelen valósággá vált. Megmondani nem tudom, hogy melyikük hozta a meccset, de Aliszter óriási triplája az, ami hirtelen beugrik. Jó volt látni, hogy végre Andi is izgult, a győzelem után még remegő kézzel írta ki a világnak a Facebookra, hogy EMBEREK, 4-ben vagyunk. A mérkőzés után kulcsfontosságú volt az időfaktor, hiszen az elődöntőig egészen 3 óra volt még vissza. Ebben a szűk időintervallumban a stábunk megállás nélkül tevékenykedett, Kriszta aranykezeivel életet varázsoltak a csajok fáradt lábaiba míg Andrea és én a Starbucks névű egységben összeraktuk az oroszok elleni gameplant. Bármiféle elfogultság nélkül hibátlanra vizsgázott az általunk megálmodott taktika, hiszen a regnáló, kétszeres Európa Bajnok, euroligás játékosokkal telepakolt OROSZOKAT zseniális controll gammel búcsúztattuk. Pötyi levegőhöz sem hagyta jutni a Jekából is ismert Vidmert, aki a ruszki csapat egyik kulcsfigurája volt.
Megvan az érem, kérdés hogy arany vagy fehér arany?!
Dramaturgiailag úgy hozta az élet, hogy a döntőben a hazai pályán játszó román válogatott lesz az ellenfelünk, akiket több mint 1000 en buzdítottak a bukaresti bevásárlóközpontban. Igazi propagandája a kosárlabdának, 3×3-nak és persze a sportnak. Ordítottam, üvöltöttem, hogy zárj ki, maradj szemben a Gabyval es még hasonló rövid utasításokat, amiket persze a csajok tuti hogy meg sem hallottak! 😀 De kellett a lelkemnek, mert így ki tudtam adni az összegyülemlett feszültséget.
Megyó extra jó időben kikért time outja nem hagyta, hogy a románok átvegyék a lélektani előnyt, Ruji pedig a „fujjoló” hangzavarban, sanda vigyorral, csont nélkül dobálta a büntetőket. Alig volt már idő, de még mindig nem akartuk elhinni, ütöttem az Andi és a Kriszta lábát. Majd amikor Megyó visszalépett a rajta védekező Haas-ról és beemelte az utolsó triplát amivel 21-14 re beállította a végső eredményt, akkor esett le:
EURÓPA BAJNOKOK VAGYUNK!!!
Ami ez után következett azt, rekonstruálni is igen nehéz, hiszen minden olyan egyszerre történt: megannyi gratuláció, örömünnep, pezsgőzés, ünneplés, sírás-rívás (mert a bajnoknak szabad). Ráadásul az esti záróparty azt is megmutatta, hogy a magyar lányok nem csak a pályán a legnagyobbak… Nagyon örülök, hogy együtt lehetettünk, együtt dolgozhattunk. Innentől kezdve nekem ti vagytok a Fantasztikus négyes.
Ruji, aki idén csöppent bele a 3×3-ba, de mondhatni rövid idő alatt kiderült, hogy ez a játék nagyon fekszik neki. Felkészülés során többször teszteltünk, amikor 3 fős csapatba tettünk, hogy bírod-e a gyűrődést. Csillagos ötös.. Hihetetlen jó versenyző vagy és óriási stabilitást adtál a pályán. Pötyi, aki az andorrai selejtező első napja után értette meg, hogy ő itt bizony húzóember és micsoda felelősség van rajta. Misem bizonyítja jobban a felelősségtudatot, hogy ezen a kontinensviadalon a második legtöbb pontot szerezte az egész női mezőnyben. Ali, aki a padról érkezve, ámde jolly jokerként beszállva hihetetlen fontos pillanatokban, kulcsfontosságú triplákat szerezett és nem egyszer semlegesítette az ellenfél legjobbjait. Nálam ő a dancing queen és a visszapörgetős dobás immáron koronázott királynője. Megyó, akit direkt utoljára hagytam. Habár a 3×3-ban a NO COACH rule érvényes, nálunk mégis úgy érzem, hogy Dora nem csak játékos, hanem komoly edzői szerepet is betölt a csapatban. Mentális vezére vagy ennek a csapatnak, aki igazi tanár a 3×3 világban. Az MVP!
És persze a zseniális stáb: Andi, Kriszta!